Rólunk
| Bakk Hajnalka Mária vagyok, | Marton Jó.Ferenc vagyok, | |
|---|---|---|
Kisgyerekkorom óta szeretem az állatokat, hajdan cicákat és kutyusokat pátyolgattam, majd felnőttként mindig olyan területet választottam, ahol emberekkel kellett-lehetett foglalkoznom, és ahol tudásommal, képességeimmel hasznot teremtettem másoknak. Az alternatív módszerekkel kapcsolatos ismeretek egy betegség során jöttek az életembe. Ezeket először magam használtam, majd a sikereket látva a barátaim, ismerőseim is hozzám fordultak.Idővel elkezdtek továbbajánlani, és teljesen spontán elkezdett kialakulni egy ügyfélkör. Akkor még teljesen más volt a foglalkozásom. A hozzám fordulók azonban arra ösztönöztek, hogy újabb és újabb ismereteket sajátítsak el, hogy minél hatékonyabban tudjam segíteni őket. A tanulás a mai napig nagyon fontos része az életemnek. A Maharishi meditációval ismerkedés után, 1992-ben találkoztam Paramhansza Swami Maheswarananda jógamesterrel, akivel azóta is együtt dolgozunk. A "Harsa" jóganevet kaptam tőle, ami magyarul boldogságot jelent. A jógában ez különleges és ritka megtiszteltetés, olyan, mint egy küldetés. Számomra azt jelentette, hogy a boldogságot keressem, és ezt eljutassam az emberekhez. Az alternatív technikákkal kapcsolatos tudások eleinte kis lépésekkel jöttek az életembe, aztán az élenjáró módszereket kezdtem el használni, hogy mindenki számára a legjobbat nyújthassam ahhoz, hogy elérje – és megtartsa – a belső békét, harmóniát és boldogságot. | Korábban küzdelmek sorozatában éltem az életem (munkák, munkahelyek, műszaki pálya, tanulás, házasság, építkezés, rohanás, stb.), abban bízva, hogy "akkor" valósul meg, amire vágyom, ha "elég jól" csinálom. 40 éves korom körül lett elegem. Nem lettem boldogabb, bármennyire is eredményes voltam hagyományos értelemben. Ekkor fogalmaztam meg magamnak, hogy máshogy akarok élni. Megoldásokat és útmutatást kerestem, amelynek egyik területe a párkapcsolati élet kérdése volt.Eleinte távolságtartással viszonyultam az újdonságokhoz, de azt mondtam magamnak, hogy „Nyomás!”, és így folyamatosan jöttek az újabb és újabb csoportos találkozók. Egy idő után mondták, hogy vezessek én is csoportot, pedig semmi mást nem tettem, csak követtem azt a józan elvet, hogy mindenkinek azt kell adni, amire szüksége van. A szakmai tudás azonban egy egészséges, kiegyensúlyozott személyiség nélkül semmit sem ér. (Ennek a hiányából származnak például a szétesések, amikor sikeres emberek egyszer csak egy bizonyos hatásra összeomlanak.) Ezért kezdtem továbbkutatni és tanulni. Mindenben az érdekelt, hogy mi működik és mi nem. A – 30 éves – gyakorlat során meggyőződtem arról, hogy mindenkinek lehet változtatni és jobbítani az életén. Szeretném, hogy minél több ember megismerje és élvezze az alkalmazott tudások összes előnyét. | |

Kisgyerekkorom óta szeretem az állatokat, hajdan cicákat és kutyusokat pátyolgattam, majd felnőttként mindig olyan területet választottam, ahol emberekkel kellett-lehetett foglalkoznom, és ahol tudásommal, képességeimmel hasznot teremtettem másoknak. Az alternatív módszerekkel kapcsolatos ismeretek egy betegség során jöttek az életembe. Ezeket először magam használtam, majd a sikereket látva a barátaim, ismerőseim is hozzám fordultak.
Korábban küzdelmek sorozatában éltem az életem (munkák, munkahelyek, műszaki pálya, tanulás, házasság, építkezés, rohanás, stb.), abban bízva, hogy "akkor" valósul meg, amire vágyom, ha "elég jól" csinálom. 40 éves korom körül lett elegem. Nem lettem boldogabb, bármennyire is eredményes voltam hagyományos értelemben. Ekkor fogalmaztam meg magamnak, hogy máshogy akarok élni. Megoldásokat és útmutatást kerestem, amelynek egyik területe a párkapcsolati élet kérdése volt.